Magyar szerkezettár

idő

fn táj üdő

1. a valóságnak az a vonása, hogy azt egymás után köv. mozzanatok összefüggő folyamatának, történésnek fogjuk fel. múlik az idő. | fil <a térrel együtt> az anyag létezésének alapformája; a jelenségek, folyamatok egymásutániságát kifejező dimenziója.

3. időszak, időtartam. jó (darab) idő múlva; jó ideig; belátható időn belül; egy időre. | ▸ idővel | valamire szánt, kijelölt időtartam. gondolkodási idő. | a rendelkezésre álló időtartam. az idő rövidsége miatt. | ▸ idők a legrégibb idők óta. | sp időeredmény.

4. a napnak v. az évnek vmely ismétlődő jelenséggel jellemezhető szakasza. tél idején; éjnek idején.

5. az élet tartama, életkor. ▸ jól benne van az időben

6. (gyak. tbsz-ú) a történelem, a társadalmi, politikai élet folyama, ill. ennek egy szakasza. az árpádok idejében; a török időkben; ▸ megérti az idők szavát

7. időszámítás, időmérés. közép-európai idő szerint.

8. (az éppen uralkodó) időjárás. esős idő. | nép rég rossz idő, (kedvezőtlen) időváltozás. időt érez a lábam.

9. nyelvt igeidő.

[?tör ]

____________________

ó/jövő

→ ó ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ jön ⊕ -ó/-ő

ó¹

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

ó² → óv

ó³

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

ó⁴

isz irod óh, oh

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]

jön

tn ige

1. felénk, a beszélő felé közeledik. szemközt jön valaki; jön a villamos; vihar jön. | biz megy. [jössz már?] jövök (= megyek).

2. ide, a beszélő helyére érkezik. holnap jön a fiam; leveled jött. ▸ ha jöttök, lesztek, ha hoztok, esztek | ▸ hozzám jön feleségül

3. a beszélővel együtt, ill. a beszélővel azonos helyre megy. te is jössz a kirándulásra?

4. valaminek a belsejéből fokozatosan kívülre kerül. nem jön víz a csapból; ▸ világra jön ▸ jön a foga | valamibe odakerül úgy, hogy láthatóvá válik. könny jön a szemébe. | valami véletlenül kerül vhova. ez a szó jött a szájára.

5. vhonnan származik, ered. a tanyavilágból jött.

6. nép biz felénk, a beszélő irányában, erre terjed, nyúlik, vezet. erre jön az út.

7. biz | vmely közeli v. a rámutatással megjelölt helyre kerül. az asztal a sarokba jön. | időbeli sorrendben vhova kerül. a zeneszám előbb jön.

8. bekövetkezik, történik valami. ▸ jól jön valakinek valami ▸ rosszul jön valakinek valami | <kif-ekben.> ▸ jöjjön, aminek jönnie kell! ▸ ha úgy jönne | <gyak. pongyola kif-ekben:> keletkezik, támad. kedve jön valamire; ▸ eszébe jön | elér valakit valami, elkövetkezik reá valami. álom jön a szemére.

9. időbelileg közeledik, következik, nemsokára itt lesz. jön a tavasz. | sorra kerül. a cikk a következő számban jön.

10. <nyugalmi állapotból vmely mozgó v. nyugtalan állapotba> kerül. mozgásba jön; dühbe jön. | <kif-ekben:> valamilyen helyzetbe, állapotba kerül, valamilyenné válik. divatba jön; gyanúba jön (= kerül, keveredik); szóba jön (= kerül); ▸ rendbe jön ▸ magához jön

11. rájön, rátalál valamire. nyomára jön valaminek.

12. biz többletként v. súlyosbító körülményként járul valamihez. ehhez jön még a vesződség.

13. biz | ▸ valamennyibe jön | ▸ jön valakinek vmennyivel

14. ▸ jön valamihez hogy jön ő ehhez!? ▸ jöttem, láttam, győztem ▸ úgy jön, mintha menne

[ fgr ]

-ó/-ő

képző

I. a folyamatos mn-i ign képzője

1. <cselekvésnek, állapotnak mint tulajdonságnak a megnevezésére.> síró, alvó.

2. <valami rendeltetésének mint tulajdonságnak a megnevezésére.> vető[mag], fürdő[hely].

II. mn-képző <állandó tulajdonság megnevezésére.> vonzó [külső], elnéző [magatartás].

III. fn-képző

1. <személynek hivatás, foglalkozás szerint való megnevezésére.> író, szerelő. | <sportolók megnevezésére.> vívó, toronyugró. | <élőlénynek helyzete, szerepe alapján való megnevezésére.> kezdő, kórokozó.

2. <cselekvés eszközének megnevezésére.> véső. | <cselekvést, történést előidéző dolog megnevezésére.> riadó.

3. <valaminek jellemző tulajdonsága alapján való megnevezésére.> lejtő.

4. <cselekvés helyének megnevezésére.> mosdó.

5. <esemény, alkalom megnevezésére.> évzáró, esküvő.

6. hat-raggal <állapot, folyamat megnevezésére.> kihalóban [van]; termőre fordul.

7. <kif-ekben:> fontolóra vesz, gondolkodóba esik.

PÉLDÁK #1

asztal (szótár)
asztalos (szótár)
asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
faasztal (összetett, 2 konstrukció)
asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)

PÉLDÁK #2

avokádó (van/van, azonos, nagy)
fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)

PÉLDÁK #3

a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)

alapító tag – okos gyerek

az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)

a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
a tanár részt vesz a munkában (más elem)
a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)

PÉLDÁK #4